Home / Munch Blog
Franciaország terítve, a kidobástól megmentve – Ismerd meg a francia konyhát és új partnerünket az à table! pékséget!
Ha Franciaországra gondolunk biztosan szóba kerül a kifinomult francia konyhaművészet. A macaronok, a baguette-ek és az ezernyi ínycsiklandozó édesség mellett, Franciaországban alakult ki a sok Michelin csillagos étterem által követett Haute Cuisine szabályrendszere is. A jó hír, pedig az, hogy már a Munch-on keresztül is vásárolhattok francia kenyereket, péksüteményeket és gyümölcsleveket is. Gyertek és ismerjétek meg velünk a világ egyik legkiemelkedőbb konyháját és partnerünket az à table! boulangerie – pâtisserie-t.
A francia konyha világa
Franciaország földrajzilag kedvező adottságai már az ókorban is kiemelkedtek – a Római Birodalom idején itt termesztették a legfinomabb élelmiszereket, alapanyagokat, ami központi hellyé tette az országot. Habár a mezőgazdaság fejlett volt, a francia konyhaművészet még egyáltalán nem hasonlított a mai formájához. Ebben az időben az alapanyagok ízének az eltűntetése volt a cél, ezért az ételeket túlfűszerezték.
Az 1492-es év fordulópont volt a gasztronómia szempontjából is. Amerika felfedezése után beáramlottak Európába az új földrész addig ismeretlen kincsei, mint a burgonya, paradicsom, kukorica, ananász, kakaó és vanília. A 14–16. században az itáliai reneszánsz idején a konyhaművészet is újjáéledt. La Varenne, a híres Medici család szakácsának könyve egyedülálló volt abban a korban. A Le Cuisinier Francois című szakácskönyv az első kiadvány volt, amelyben a receptek ábécé sorrendben álltak, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy már nem az alapanyag valódi ízének semlegesítése, hanem kiemelése lett a cél. Ez az időszak mérföldkő volt a francia konyhaművészet történetében – a mennyiség helyett a minőség lett a fontos.

A francia forradalom nemcsak a társadalmat változtatta meg, hanem a francia konyhára is nagy hatással volt. Elkezdődött a francia konyha három szakaszú reformációja.
-
Az első periódust Marie-Antoine Carême szakács életművéhez lehet kötni. Előtte a francia konyha a fogások rendezetlen halmaza volt. Ő kezdett el az anyagok, színek és ízek egymáshoz való viszonyával foglalkozni. A tálalás során bonyolult asztali dekorációkat alkotott cukorból, tésztából, viaszból. A szakács rajongott az építészetért, így a tálalást is egyfajta építményként fogta fel.
-
A második lépcsőfokot Urbain Dubois és Emile Bernárd életműve jelentette. A La Cuisine classique című könyvükben összegezték a klasszikus francia konyha alapkövetelményeit, az ízek fontosságát, megszabták a tálalást, a tetszetős díszítést, még a megfelelő tálakat is. A Cuisine Classique elnevezésű francia főzési irányzat ezen a köteten alapul.
-
A harmadik újítóhullám két híres szakács nevéhez fűződik. A Larousse Gastronomique szerzőjéhez Prosper Motagné nevéhez, aki megírta a francia konyhaművészet enciklopédiáját, és Auguste Escoffierhez, akinek a nézetei a ma is élő Haute Cuisine kialakulásához vezettek. A Haute Cuisine elvét követő éttermek jelentik a mérce csúcsát, az étel szentélyei, ahol a vendégek tányérjára csak a legfrissebb és legkülönlegesebb alapanyagokból, kifinomult technológiával elkészített ínyencségek kerülnek.
