1. A kézikönyvet az alaprajzzal érdemes kezdeni, ahol feltüntetjük a berendezéseket és az eszközöket. Itt lehet megtervezni a fűtést és a szellőzést, valamint ezen a ponton érdemes ellenőrizni, hogy a hely befogadóképességéhez előírt számú és felosztású mellékhelyiségek (mosdók, öltözők) megvannak-e.
2. A második lépés a technológiai elrendezési rajz, hiszen a kézikönyvben benne kell lennie az összes élelmiszerrel kapcsolatos folyamatábrának – az anyagmozgatástól kezdve, a tárolási folyamatokon keresztül, a hulladékkezelésig. Ezzel a résszel biztosítja a kézikönyv az élelmiszer útjának a nyomon követhetőségét.
3. Ezenkívül bele kell írni a vendéglátóegységre vonatkozó aktuális jogszabályokat és az azok alapján kötelezően vezetendő naplókat (hűtő-, higiéniai-, takarítási-napló).
4. A fent említett naplók a HACCP-kézikönyv fontos részei, mellyel nemcsak az esetleges ellenőrzési kritériumoknak tudunk eleget tenni, hanem például a vásárlóknak is egy higiéniai minőségbiztosítást nyújthatunk. A takarítási- és hulladékkezelési eljárások leírása, továbbá a rágcsálóirtás rendszere és dokumentációja is ezen naplók közé tartozik. A takarítási eljárásoknál meg kell jelölni az alkalmazott tisztítószereket (kizárólag az ÁNTSZ által elfogadott), a takarítás rendjét, munkafolyamatait, vízvételi helyét és a folyamatok dokumentációját is. A többi tematikus naplóban kerül dokumentálásra többek között az, hogy milyen alapanyag mikor érkezett, hova került, milyen feldolgozási lépéseknek vetették alá, mikor került elfogyasztásra vagy hulladékkezelési eljárás alá.
5. Ezenkívül benne kell lennie az alkalmazott munkautasításoknak is, mint például a munkaruházat, a WC használata, és a kézmosás.
6. Végül pedig a kritikus szabályozási pontokat és azok felügyeletét kell meghatározni. Ilyen kritikus szabályozási pont lehet az élelmiszer minősége az áruátvételkor, a raktározáskori páratartalom, vagy az adott élelmiszer fogyaszthatósági dátuma.